Első ránézésre bonyolultnak tűnik egy analóg moduláris szintetizátor a rengeteg kezelőszervvel tekerentyűvel. Sőt, mikor először lát meg egy földi halandó (aki zeneszerkesztésre/zeneszerzésre adja a fejét) egy Vsti Szintit. Biztos rögtön vakargatni kezdi a fejét: Mi is ez, és hogyan működik??? Ehhez szeretnék egy kis útmutatást nyújtani. Remélem, ha a végére érsz az irományomnak és meglátsz egy Vst vagy analóg modellezésű Szintit, amin sok a tekerentyű, csak negyed annyira fogsz tőle megriadni, mint akkor ha ezt nem olvastad. Egy Vst Szintiről kép a Fruity Loops ból: 

Egy kép a Reason analog szintijéről:

Ahhoz hogy megértsük, hogy hogyan működik egy ilyen hangszer vagy virtuális hangszer. Kezdjük a hang fizikai megismerésével (nem lesz bonyolult). A hang egy rezgés. Vegyük a számunkra érdekesebb változatot, hogy a levegő rezgése. A hang három legfontosabb jellemzője:

1. Hangerő

2. Hangmagasság

3. Hangszin  

Az első kettőt most nem is taglalnám, mert aki egy kicsit is foglalkozik zenével annak ez szerintem úgy is tiszta. A harmadik, tehát a hangszin az amit inkább érdekes lehet. A hangszin a rezgés milyensége. Ez határozza, meg hogy az adott hang egy trombita hangjára hasonlít inkább vagy egy hangvilláéhoz stb. Az elektronikus hangszereknek a hangforrása, ami előállítja az alaprezgéseket (hangokat) az oszcillátor (jelölése: OSC) Ha egyedi hangot szeretnénk előállítani ezzel a szervvel érdemes kezdeni. A 3 alap hullámforma, amit megkülönböztetünk:

1 négyszög hullámforma (klarinéthez hasonló hang)

2 fűrészfog hullámforma (trombitához hasonló hang)

3 sínusz hullámforma (hangvillához hasonló hang )  

Általában nem egy, hanem kettő vagy három oszcillátor is van egy ilyen Szintiben szoft szintiben. Ezek, ha mind be vannak kapcsolva, akkor keveredik a hangjuk. Általában állíthatjuk külön a hangerejüket. Az oszcillátoron tudjuk még beállítani, hogy hányadik oktávban szóljon a hang. Vannak külön kiegészítés képen zajkeltő oszcillátorok is (Noise Generator) 

Tehát ha beállítottuk a kívánt alaphangot / oktávot az oszcillátorokon akkor már van egy hangunk de, ez a hang még korántsem lesz olyan amilyet, szeretnénk, hiszen még nagyon sok mindent módosíthatunk és állíthatjuk az oszcillátorok által előállított hangon. A következő nagyon fontos dolog, amivel tisztába kell lenni a burkológörbe(envelope) .A legtöbb változtatást (modulációt) a hanggal burkoló görbe segítségével állíthatjuk be.  A legegyszerűbben úgy értejük, meg ha megnézünk egy hang hangerő burkológörbéjét. Függőleges tengelyen a hangerő (volume) értéke Vízszintesen az idő (time)   

A vastag vonal pedig maga a burkológörbe A klasszikus burkológörbe (envelope)  négy függetlenül állítható fázissal rendelkezik: Attack=Felfutás, Decay=lecsengés, Sustain=kitartás , Release=elengedés. Itt az ábrán van egy plusz kitartás fázis is (hold). Tehát ha be van állítva egy hanghoz, egy ilyen burkológörbe, és mi lenyomunk egy billentyűzetünkön egy billentyűt, akkor az indít egy jelet (trigger jel) És a hang szépen végigmegy az összes fázison, az elején hirtelen felfut a hangerő (Attack) aztán a legfelső értéken marad egy kicsit (hold) aztán valamennyit halkul, tehát lecseng (Decay). Ezt követően ameddig nyomva tartjuk a billentyűt a kitartás (Sustain) értéken marad. Ha pedig felengedjük a billentyűt, akkor elhalkul teát elértük az utolsó elengedés (Relase) fázist. Az Attack,  Decay és a Release  idõ vagy meredekségi értékek, a sustain és a hold pedig egy szintet jelent. Ahol kitart a hang.

Persze nem csak a hangerőt vezérelhetjük burkológörbével, hanem lényegében bármilyen értéket, ami a hangot alakítja.